Teen Top One Shots ~ Niel
6:02
- Ugyan már, inkább megköszönöm, hogy eljöttél. Amúgy meg unatkoztam...
- A szülinapodon? - hülledezem. - Ennek a napnak kéne a legjobbnak lenni ebben az évben!
- Tudom, tudom.
- Buli lesz?
- Nem terveztem. Inkább veled tölteném ezt a napot. Mégis csak te vagy a legjobb barátom. - vastag száját széles mosolyra húzza.
- Hát jó. Akkor, kezdjük azzal, hogy átadom az ajándékod. - először a saját kezűleg sütött cukormázas muffinokat adom át neki, majd a fényképalbumot.
- Naneeee. Engie, nagyon nagyon köszönöm. - átölel, majd kinyitja a fényképalbumot. A 4 évestől egészen mostanáig van rólunk képek. Szinte mindegyiket kommentáljuk a sok emlékkel. Van olyan, amire már énse egészen emlékszem, de ilyenkor Niel eszembe juttatja. Mire a végére érünk, már mindketten elérzékenyülünk. Én Niel vállára hajtom a fejem, de ő átkarol.
- Mindent köszönök neked Yoo Eun Ji. - ad egy puszit a hajtövemre. Szorosan átölelem heves szívverését hallgatom. Itt és most valami megváltozott. Bizsergés járja át a testemet, hasamban érzem a pillangókat. Izgulok.
- Hoztam filmeket. Nézünk egyet?
- Igen. Ez jó is lesz. - veszi ki a táskámból a DVD-t.
- Project X? Biztos? - kérdezem.
- Míért? Nem jó?
- Irigykedni fogsz, mert a csávónak iszonyat jó szülinapi bulija van.
- Nekem is. Veled.
Felhorkanok. - Hát nem gondolom, hogy én olyan jó társaság vagyok.
- Már 14 éve élvezem társaságod minden egyes percét. Jobban ismerlek, mint a saját anyád.
- De csak mert neki nem mondom el a titkaimat.
- Így igaz. Na gyere nyomi, mássz mellém és nézzük meg a filmet. - mutat maga mellé az ágyon. Felkúszok hozzá, mellkasára hajtva fejemet, vetem tekintetem a televízióra. - Te már láttad?
- Nem, de sokan mondták, hogy nézzem meg. Meg akartalak várni vele.
- Áhh. Ú kezdődik. - elcsendesedünk.
- Uram atyám, mennyien vannak? - szakítja meg a csendet Niel a film közepénél. - Ne hidd, hogy féltékeny vagyok Thomasra. Azért ez már túlzás.
- Nekem bejön. - motyogom az orrom alatt.
- Remélem a 19. Szülinapodra nem ilyen bulit fogsz csapni, mert akkor kétszer átgondolom, hogy eljöjjek-e.
- Haha. Ha nem jönnél el, úgy rángatnálak át.
- Részegen? Kétlem. Ú bazz, nézd, a kertitörpében extasy volt. - bök a képernyőre. Azonnal odakapom a fejem.
- Az szép.
Hallkan majszolom az egyik muffint és közben figyelmesen a képernyőt nézem. Teljesen lehengerelt a film, még arról is megfeledkezek, hogy Nielen pihentetem magamat. Hirtelen felkapom a fejem, egyenest arcába bámulok.
- Mi az? - kérdi érdeklődve.
- Semmi, csak... Teljesen elfelejtettem, hogy te is itt vagy. - kis pír jelenik meg orcámon.
- Várj egy percet, tuti le fognak bukni. - nagyon belemerült a filmbe.
- Niel, figyelsz te egyáltalán rám?
- Igen Engie. - de még mindig a képernyőt bámulja.
Ideges leszek és egy olyan dolgot művelek, ami egyáltalán nem rám jellemző. Megcsókolom.
- Bocs, ezt nem kellett volna. - nyalom le az ajkaimat.
Nem kapok választ, csak oldalról beletúr a hajamba és magához húz.
Alsó ajkamat harabdálja. Addig csócsálja, míg szinte beduzzad, így beengedem a számba. Nyelvével végigsimogatja enyémet, a szájpadlásomat is megnyalja, végül tovább méllyíti a csókot.
Keze combomon pihen, lassú, érzéki simogatásba kezd. Hosszú hajába túrok, de megunom puha szálainak piszkálgatását, ezért letévedek a hasára. Pólója alá nyúlok, lehetetlenül lapos hasán futtatom ujjaimat.
Nyelvünk iszonyat gyorsasággal pörög Niel szájában. Ő visszanyomul az enyémbe, de én újból áttörök az övébe.
- Akkor is én győzök. - leheli nevetve a számba.
Belenyúl a felsőm alá, rohamosan közeledik mellemhez, kicsit be is parázok.
- Daniel, itt álljunk meg. - próbálok elszakadni tőle, de én magam se vagyok benne biztos, hogy el akarok.
Ahelyett, hogy elszakadt volna tőlem, csak még közelebb húzott magához.
- Ma van a szülinapom. Ennyit csak megérdemlek.
Belemarkol a mellembe. Ráteszem kezére az enyém, hogy levegyem markát keblemről, végül helyette csak rásegítettem arra, hogy erősebben szorítsa össze.
Nyelve már nagyon mélyre nyúl.
- Ahn Daniel, kérlek. - elszakadunk egymástól. Fel sem tűnt, hogy vége a filmnek.
Lemászok róla, így fel tud tápászkodni.
- Bocsánat. Kicsit messzire mentem. - sajnálkozik. - Nem kellett volna.
- Niel, én szeretlek. - egymilliószor mondtam ezt neki, és ő is nekem, de most teljesen máshogy értettem.
- Én is. - megsimogatja piros arcom.
- De én nem úgy... - próbálom rávezetni igazi érzéseimre.
- Tudom. - ad egy csókot számra. - Engie, szeretném, ha több lenne köztünk barátságnál.
- Én is. - nyakánál fogva magamhoz szorítom.
- Újra kezdjük a filmet?
- Inkább tekerd oda, ahol tartottunk. - újból hozzá bújok. Odatekeri a filmet, de nem tudok oda koncentrálni, teljesen elálmosodok. Egyszer csak leragadnak pilláim, elalszom. Álmomban Nielel csókolózunk, visszajátszódnak bennem az előbb történtek.
0 megjegyzés